Nagyobb hiánnyal indította a kormány az évet, mint 2020-at, 2021-et és 2022-t együttvéve. A kamatkiadások megduplázódtak egy év alatt, a lakossági fogyasztás pedig nagyon visszaesett.
Három hónap alatt sikerült elérni az egész évre tervezett hiány 61 százalékát.
6,2 százalékos lett a tavalyi hiány, egy jókora gázvásárlás dobta meg.
Az elmúlt évek egymást érő válságai során az EU elnéző volt a tagállamok költségvetési és pénzügyi politikájával kapcsolatban. Ennek azonban vége, bár arról csak félig született megállapodás, hogyan is élesszék újra a szigort.
Az egész évesre tervezett hiány 44 százalékát elértük február végére.
143,6 milliárd forint lett az államháztartási hiány januárban.
A gyerekesek szja-visszatérítése és az elmaradt uniós folyósítások közel 2 ezer milliárd forintos lyukat ütöttek az állam számára a bevételi oldalon 2022-ben. Eközben a kiadások elszálltak, plusz százmilliárdokat vittek el egyebek mellett a kiszervezett egyetemek, az államadósság megdrágult finanszírozása, a 13. havi nyugdíj. Végül a pénzforgalmi hiány másfélszerese lett az előirányzatnak.
A július csak kivétel volt, augusztusban ismét nőtt a költségvetés hiánya: a hónap végén megvolt a 3,2 ezer milliárd forintos teljes éves terv 91 százaléka.
A béremelkedéseknek köszönhetően év végére jó eséllyel legalább annyival több szja-bevétel folyik be az államkasszába, mint amennyit a választások előtt elvitt a gyerekesek szja-visszatérítése. Az elszállt árak miatt dől az áfabevétel, év végére simán meglesz legalább plusz 1,5 ezer milliárd. Ám hiába teljesülnek túl a bevételek, ha a kiadások még jobban.
A május már egy kicsit spórolósabb lett, mint az előző hónapok, de így is százmilliárd forint feletti volt a havi hiány, az éves összesített pedig már 2737 milliárd forint.
A brüsszeli Politiconak három magas rangú uniós tisztviselő elmondta: hétfőn azzal a javaslattal áll elő az Európai Bizottság, hogy még egy évvel hosszabbítsák meg a maastrichti kritériumok felfüggesztését. Korábban a felfüggesztés oka a Covid világjárvány volt, most pedig a háború Ukrajnában.
1440 milliárd forint volt a költségvetés hiánya február végén, a Pénzügyminisztérium szerint stabil a helyzet.
A Politico értesülései szerint jövőre ugyan visszaállítják a 3%-os deficit és a 60%-os államadósság kritériumot, de ezt nem kérik komolyan számon, ha látják: az érintett kormány hozzálátott a probléma megoldásához. Vagyis a költségvetési szigort elvárják, de az államadósság csökkentését csak fokozatosan tartják lehetségesnek.
6,4 százalékkal nőtt a GDP 2021-ben, miközben az államháztartás központi alrendszerének hiánya az 5 ezer milliárd forintot is meghaladta – közölte a Pénzügyminisztérium.
Októberig 1570 milliárd forint volt a kormányzati szektor hiánya – és csak év végén jött a nagy, szokásos pénzszórás. A kormány egész évre a GDP 7,5 százalékára rúgó, 4 ezer milliárd forintos hiánnyal számol.
Bár papíron látványos növekedést mutat a magyar gazdaság, a harmadik negyedév markáns lassulásról árulkodik. Az ipar, az építőipar és a mezőgazdaság teljesítménye sem érte el a két évvel ezelőttit, a külkereskedelmi szaldó pedig egyre romlik.
2021 elején elérte a GDP 81 százalékát az államadósság, ez 15 százalékponttal több, mint egy évvel korábban. Az amúgy is nehéz helyzetben lévő déli tagállamok ettől jóval rosszabbul állnak, ugyanakkor a visegrádi országok és Románia sokkal jobban. Már Matolcsy György is a költekezés visszafogását és az adósság lefaragását sürgeti.
A gyors növekedés és magas infláció miatt az államadósság és az államháztartási deficit is szebben mutat, csakhogy az infláció egyik oka épp a laza költségvetés.
Két okból teszik ezt: a rekordméretű hiány és a helyreállítási alap késése miatt.
